1.fejezet
Vége a nyárnak Konoha városába nagyon jók az iskolák. De az iskolák közül három emelkedik ki. Az egyikbe csak fiúk rájnak. Amelyikbe én abba inkább lányok, de azért egy-két fiús jár oda. A harmadikba pedig fiúk meg lányok járnak, ott tényleg csak a nagyon jó tanulókat, veszik fel, meg azt is hozzá kell tennem, hogy ott azok a fiatalok, akik oda járnak mind jó módúak, egyszóval gazdagok. Konoha városa viszonylag elég nagy, de könnyű minden hová eljutni. Most kezdődött el újra a suli, ez szomorú, de véget ért a nyár. Most kezdtem a 3.évemet a sulimba. Mikor a nyílt nap volt még nyárias idő volt. Találkoztam újra a tanárjaimmal meg az osztályommal. Én Haruno Sakura vagyok, orvosi szakközép suliba járok. Azt hittem nehéz lesz az első évem a szakközépbe, de szerencsére nem így lett. Ino is ide jelentkezett akivel általános óta egy suliba járunk. Legalább nem úgy jöttünk ide, hogy senki nem ismer senkit. Mikor Inoval beálltunk az osztályunkhoz és hallgattuk, ahogy Tsunade-sama az igazgató beszél az udvaron, aki az osztályfőnökünk is egybe a hátunk mögül megszólított valaki. - Sakura-chan, Ino-chan.-hallatszott egy félénk hang. - Hinata te meg, hogy kerülsz ide?!-kérdezte Ino. - Meg növeszteted a hajadat Hinata? - Igen Sakura, látom te meg levágattad általános óta.-mondta nevetve Hinata. Ino a megdöbbenéstől hangosan elkiáltotta magát, olyan hangosan mondta, hogy még az igazgató is elhallgatott. Az igazgató nő hússzú szőke haja össze volt fogva,és barna szemeivel Inot nézte. - Ino ez hangos volt.-mondta halkan Sakura. - Khm. Nos a 3.-kos évfolyam jó lesz ha lehiggad, mert még ha vissza emlékeznek, még ők is voltak elsősök. Így jó példát kellene tanítani a mostani elsősöknek. Nem gondolod te lány? Hogy hívnak?-kérdezte az igazgató miközben összefonta a kezét. - Yamanaka Inonak igazgató nő. - Remélem többet nem kell megállnom miattad. Ja, és azt a lányt, aki melletted áll, hogy hívják? Sakura körbe nézet és most már biztos volt benne, hogy az ő nevét kérdezik. - Haruno Sakurának hívnak. - A te nevedet viszont hallottam már, te voltál az első második évben a legjobb tanuló az osztályomba. Jó lesz ha továbbra is így fogsz tanulni, orvosként sokra viheted majd. Utána igazgatónő pedig folytatta a beszédet. - Á az igazgatónő néhányszor olyan félelmetes!- mondta halkan Ino. De most már Hinata válaszolnál a kérdésemre? - Persze Ino-chan tudjátok, hogy az elsőt két évemet abba a gimibe jártam, ahol az előkelő szülők gyerekei járnak, de ott nem éreztem jól magam, teljesen más személyiségek voltak mint én. Így apámat meggyőztem, hogy írasson át ebbe a suliba. - Hinata pedig neked ott lett volna a helyed, hiszen a Hyuuga családból vagy és ha jól tudom, akkor Neji is oda jár.-vette át a szót Sakura. - Tudod, akik oda járnak azok mind magabiztosak és Neji is ilyen, de én nem vagyok olyan mint ők. - Akkor úgy érezheted magad mint Sakura az első napon, hiszen nem sok lánynak van rózsaszín haja. - Köszi Ino, hogy felhoztad mondta Sakura mérgesen. - He, he, he csak Hinatát akartam vigasztalni.-mondta Ino aki az órájára nézet. Utána mindenki haza indult. - Jé ilyen hamar véget is ért a nyílt nap?-kérdezte Ino megkönnyebbülve. - Elbeszéltük az időt.-mosolygott Sakura. - Lányok témát egy remek ötletem menjünk el fagyizni, hiszen még nincs olyan késő és holnaptól úgy is elkezdődik a suli.-pördült meg Hinata. - Hát anya biztos nem fogja báni ha párperccel később megyek haza.-gondolkodott el Sakura. - Nekem segítenem kell a virág boltba, de egy fagyi még bele fér.-mondta Ino. Mikor megvették a fagyikat bementek egy parkba mert közel volt a fagyisnál. Így leültek egy fából készült padra. A madarak repkedtek egyik ágról a másikra. Kicsi gyerekek fogócskázta kacagva. - Nehéz elhinni, hogy már vége a nyárnak.-mondta Ino mikor az elhaladó felhőket nézte. - Igen, és most megint el kell kezdenünk tanulni.-nevetett Sakura. - EZT NEM HISZEM EL!!!! - Naruto ne kiabálj, mindenki minket figyel csitította le Sai barátját. - Ki ez az eszement?! - Ino ne ilyen hangosan, még meghallják.-bökte oldalba Sakura. - Hinata nem szólsz semmit?-fordult Ino Hinatához. - Sakura, Hinata elpirult! - Hogy? Csak nem ismered őket Hinata?-kérdezte Sakura. - Nem, nem ismerem őket Sakura-chan.-mondta Hinata a csokis fagyijába bele nyalva. - Akkor biztos tetszik neki valamelyik!-mondta Ino aki most jött rá erre. - Az lehet.-értet egyet Sakura. - Nem is gondoltam volna, hogy Hinatának ilyen jó ízlése van, az fekete hajú fiú, aki azt eszementet csititja nagyon jó képű! - Hí, hí, hí Ino te nem változtál semmit általános óta.-mondta Sakura egy nagy levegőt véve. - Nem ő tetszik nekem, hanem az a szőke hajú kék szemű fiú. Sakurának és Inonak nem jött ki hang a torkukon egy ideig. - Vissza vonom, Hinatának nincs semmi jó ízlése! - Ino túl durván fogalmaztál! - OTTHON HAGYTAM A PÉNZEMET, ÍGY NEM TUDUNK MENNI SEHOVÁ SE SZÓRAKOZNI! - Naruto, de én hoztam pénz magammal, majd akkor fizetem neked, te meg majd vissza adód.-mondta Sai. - DE AZ NEM JÓÓÓÓ!!! Sai a homlokára tette a kezét. - Mégis most mi a bajod? - AZ, HOGY CSAK KETTEN MENNÉNK EL, A TÖBBIEK AZONNAL HAZA HÚZTAK, AMINT VÉGE LETT A NYÍLT NAPNAK! ÉS EZ ÍGY UNALMAS! - Akkor majd máskor elmegyünk, de már nekem is haza kell mennem. - Mért? - Mert kisebb gondom is nagyobb mint, hogy téged hallgassalak Naruto! - UNDOK VAGY SAI! - Lehet, de holnap suli, így jobb lesz felkészülni. Neked is jobb lenne mert tavaly épphogy csak át botorkáltál.-mondta Sai. Sai intett egyet Narutonak és elindult a parkból kifelé. Ino hosszú ideig nézet utána. - Ino elpirultál! - Sakura ne ilyen hangosan. - Jaj ne ez hozzánk jön! - Ki Ino?-állt fel Sakura. - Héj. Sziasztok ti ugye abba az orvosi szakközépbe jártok? - Mért érdekel?-kérdezte Ino ellenségeskedően. Naruto, Sakura felé fordult. - Jé, milyen szép vagy te. Én Uzumaki Naruto vagyok. Nem akarnál velem randizni egyszer? - Ö NEM! - Sakura nem fog elmenni veled egy randira, mert nem is tetszel neki, meg neki a tanulás az első, ezért nem is volt még pasija sem. - INO TÚL SOKAT BESZÉLSZ! MÉRT EGY VADIDEGENEK MONDOD EL?! - Bocsi Sakura én nem akartam. - ELÉG VOLT HAZAMEGYEK! Így Sakura rögtön ki is indult a parkból mérgesen. Mert megunta, hogy Ino mindent kifecseg róla. - Ino utána kéne mennünk. - Hagyd Hinata, ilyenkor jobb, ha nem szólunk hozzá ha dühös. - Jé, szia téged észre se vettelek.-mondta Naruto Hinatára mutatva. Hinata rák vörös lett és elájult. - HINATA?!-kiáltotta Ino mikor meglátta, hogy Hinata elájult. Hinata a földre eset. Néhány haj tincs Hinata arcán voltak. Eltakarva kicsit az arcát. - Mi történt ezzel a lánnyal? - Csak…hogy is mondjam…MIT ÁLLSZ ITT SEGÍTS HAZA VINNI!-kapkodott össze-vissza Ino. - Rendben hívok egy taxit.- mondta Naruto és azonnal elő vette a telefonját. - Hinata nem mondom te is jókor tudod ki ütni magad.-aggodalmaskodott Ino. - Hamarosan ide ér a taxi, segíthetek még valamibe?-kérdezte Naruto mikor Hinatát a padra fektette. - ~ Ennél jobban nem is alakulhatott volna! Csak kár, hogy Hinata nincs magánál, pedig neki tetszik ez a fiú ~.-gondolta magába Ino. A taxi megérkezett Naruto a karjába vitte oda Hinatát és a taxihoz vitte. - Ö, hogy is hívnak téged? - Yamanaka Inonak. - Otthon hagytam a pénzemet így nem tudom kifizetni a taxit, így léci azt intézd el te. - MILYEN FÉRFI VAGY TE?! - Mondom, hogy otthon hagytam az összes pénzemet! - Á, mindegy úgy is Hinata apja fogja kifizetni.-hunyta le a szemét Ino. - Akkor remélem még találkozom veled Yamanaka Ino meg a szép barátnőiddel. Naruto oda sietett a buszmegállóba mikor Ino is a taxiba ült. A taxi pedig mikor már lemenőbe volt a nap elhajtott. - Anya itthon vagyok. - Haza értél Sakura, akkor jó mert már kész a vacsora. - Ilyen hamar? - Hamar? - Sakura este 7 óra van.-lépet ki az előtérbe egy hosszú hajú rózsaszín hajú nő. - Sakura az anyára nézet, azért értem haza később, mert még Inoval és Hinatával elmentünk fagyizni egyet. - Értem. Jut eszembe hétvégén el kell utaznom apáddal, így remélem nem baj ha itthon kell egyedül maradnod. - Anya már párhónap múlva 18 leszek, vagyis már nem vagyok gyerek. - Akkor remélem nem fogsz félni itthon egyedül.-mondta Sakura anyja és mosolyogva bement a napaliba. A napaliba volt egy fehér kanapé és egy fehér puf. Volt egy tévé a kanapéval szembe fordítva. A sarokba egy könyves szekrény volt. Az ablak párkányon cserepes tulipánok voltak. Sakura anyja leült és elkezdet egy újságot olvasni. - Anya mikor eszünk, hisz te magad mondtad, hogy kész a vacsi? - Meg várjuk az apádat, amikor haza jöttél előtte telefonált, hogy ma korábban jön. - Akkor addig fel megyek a szobámba, holnapra úgyis be kell pakolnom. - Nem menj, mert apád bármelyik percbe megérkezhet. - Végre itthon!-hallatszott egy fáradt hang. - Látod meg is jött az apád. - Hol vagytok? - A napaliba vagyunk drágám. - Szia apa. - Szia Sakura, egyre jobban hasonlítasz anyádra, még a végén össze keverlek titeket. Csak neked rövid a hajad, meg zöld a szemed. Nem értem mért kellet levágnod a szép hosszú hajadat.-értetlenkedett Sakura apja. - Egy kis változatosság nem árt, meg már amúgy is növesztem, így nem sokára megint hosszú lesz apa. - Jut , eszembe szívem nagyon finom illatok szűrődtek ki a konyhából. - Értem mire célzol, csak rád vártunk a vacsorával. Sakura apja egy barna hajú, zöld szemű férfi volt aki elegánsan ki volt öltözve. A konyhába egy kis étkező asztal volt 4 székkel, a tűzhelyen rotyogott a húsleves. Sakura az asztalra tette a tésztás tálat. Mikor mindenki szedet magának leves elkezdtek enni. - Apa mi volt a munka helyeden? - Á, ne is kérdezd, egész nap csak küldözgetem leveleket. Így ezért korábban eljöhettem. Egyszerűen ma nem volt munka így mindenkit elengedtek korábban. - Milyen volt a nyílt nap Sakura? - Olyan mint általában, unalmas. Az igazgató csak köszöntötte az elsősöket. Utána elmentünk fagyizni Inoval és Hinatával. - Anya és te mit csináltál ma? - Voltam bevásárolni, meg kitakarítottam és neki álltam főzni. A vacsora onnantól csöndbe folytatódott. - Öcskös neked abba a suliba kellene járnod mint nekem. Mert abba a suliba még egyetem is van.-mondta Itachi mikor be ment az öccse szobájába. Sasuke feküt az ágyán és nem is válaszolt vissza, csak a plafont nézte. - Meg már be sötétedet, mért nem kapcsolsz villanyt?-kérdezte Itachi mikor felkapcsolta a villanyt. A szobába alig volt valami. Egy ágy volt egy íróasztal és egy ruhás szekrény. Meg egy tévé. - Halljam Sasuke, mi bajod van? Sasuke nagyot sóhajtott és fel ült az ágyon. - Fárasztó napom volt, elegem van mai napból. - Mért nem sikerült jól a nyílt nap öcsi? - Eltaláltad, annak nagyon sok értelme van ha az igazgató össze-vissza hadovál. - Apánk lassan kezdi elveszíteni a türelmét.Jól tudod, hogy ő is azt akarja,hogy abba a suliba járj mint én. De te ragaszkodtál ahhoz az sulihoz. Mert nem akarom, hogy veled hasonlítsanak össze. - EZ HÜLYESÉG SASUKE! Te és én teljesen különbözünk és erre ők is rá jönnének. Kopogást lehetett hallani. - Fiúk gyertek le, az apátok beszélni akar veletek. - Én szóltam.-vonta meg a vállát Itachi. - Itáchi, Sasuke gyertek be!-szólt ki az apjuk az irodájából, amikor meg hallotta, hogy a fiai kopogtatnak az ajtón. A két fiú belépet az apjuk irodájába. Fugaku a gépből fel se nézet. Hosszabb barna haja volt és sötét szeme. - Sasuke most már abba a suliba fogsz járni mint a bátyád! És erről nem nyitok vitát! Te is Uchiha vagy, vagyis neked és a bátyádnak kell átvenned a céget, ha már öreg leszek! Nem alacsonyodhatunk le annyira hogy, abba a gimibe jár ahol bárkit felvesznek! Ezért beszéltem mind a két gimi igazgatójával, így elrendeztem velük. Orochimaru igazgatót nem is kellett győzködnöm egyből át vett. Jiraiya igazgató meg nem tudott semmit se tenni, így elfogadta. - Akkor végül is hová kell mennem holnap?-kérdezte meg unottan Sasuke. - Együtt mentek a bátyáddal.Te is legyél olyan jó mint a bátyád. - Ennyit akartál mondani apám? - Nem tűnsz meglepetnek.-nézet fiaira Fugaku. - Mivel Itachi a mai nap folyamán folyton ezt mondta. - Sasuke elhoztam az új egyen ruhádat.-mondta Fugaku mikor a fiának át adott egy csomagot. Meg a tankönyveid Sasuke. Az iroda sötét barna színét csak a lámpák világították meg. Az iroda függönyén egy árva fény se szűrődőt ki. - Most már mehettek. Sasuke ki ment rögtön, de Itachi ott maradt. Itachi leült a kanapéra és az apjára nézet. - Valóban jó ötlet volt, hogy beírattuk az én sulimba apám? - Sasuke az Uchihak következő generációjának a vezetője, akárcsak te Itachi. Ha majd te is apa leszel megérted mért cselekedtem így. Most hagy magamra. - Igen apám. - ~Az Uchihák jövője a ti kezetekbe vannak fiaim ~.-gondolta magába Fugaku amikor egy kis pohár szakét iszogatott. Sakura reggel elindult az iskolába. Miközben a suli felé haladt gondoltaiba merülve egy ismerős hang zökkentette ki az elmélkedéséből. - Jó reggelt Sakura.-integetett messziről Ino. - Jó reggelt Ino.-mondta Sakura, az iskolai egyen ruha volt rajta és Inon.Milyen borús a nap Sakura. Biztos az ég is szomorú mert elkezdődött a suli.-fecsegett Ino témákat keresve. De Sakura csak némán ballagott tovább. - Jaj már Sakura. Még mindig mérges vagy a tegnapi miatt? - Tudod, hogy engem a hajam miatt sokat csúfoltak Ino, te meg újra fel hoztad ezt! - Tényleg csak ki csúszott a számon.-mentegetőzőt Ino. - HOGY MERNEK ENGEM ÍGY SEMMIBE VENNI?! - Karin nyugodj meg, most az egyszer nem jött érted az uchihák limuzinja, ez nem akkora nagy baj. - Hinami te tudod, hogy én Sasuke-kun barátnője vagyok?! Hinami egy hullámos, lila hajú lány volt. A szemei meg nagyon halvány lila színűek voltak. - Igen, tudom mert egyetlen nap se telik el úgy, hogy nem mondanád. Inkább örülj, hogy az uchihak jól bánnak veled Karin. - Hinami mégis mit tudsz te, hiszen te szegény vagy! Hinami erre elkezdet sírni. - HOGY BESZÉLHETSZ ÍGY VELE?! - Te meg ki vagy? Meg mit szólsz bele?-kérdezte lenézően Kerin mikor végig nézet Sakurán. Sakurán halvány smink volt. A szoknyája meg térdéig ért. Nem volt régi vagy szakadt, agyonmosott az egyen ruhája, de lehetett látni, hogy nem egy gazdag családból származik. - Én Haruno Sakura vagyok. - Á értem te is egy kis szegén család kölyke vagy.-mondta gúnyosan nevetve Karin. - Na és mi van akkor, ha az én szüleim nem annyira tehetősek, de legalább nem vagyunk nagyképűek, úgy mint te! Meg nekünk vannak igazi barátaink, nem úgy mint neked! - HOGY MERSZ ÍGY BESZÉLNI VELEM?! FOGALMAD SINCS KI VAGYOK?! - Képzeld nincs, hiszen te se lehet annyira gazdag, ha nem ismerem a neved! - Sakura most már ne idegesítsd fel még jobban.-lépet Sakura mellé Ino. - Legalább a barátnődnek több esze van mint neked. És váratlanul Karin megütötte Sakurát. - Karin hagy abba, hiszen nem is ismered őket. Nem pofozhatsz mindenkit aki nem illően beszél veled.- állt Karin elé Hinami. - De akkor se merjen így beszélni velem! Sakura erre vissza ütött. Nagyon nehezen tudják kihozni a sodrából, de azt már nem tűrte, hogy valaki megpofoza. Ino kikerekedet szemekkel nézte Sakurát mert még nem látta, hogy Sakura vissza ütött volna másnak. - Ezzel kvittek vagyunk. - Karin jobb lesz ha most szépen gyorsabb iramot veszel fel, mert nem fogsz be érni a sulidba!-mondta Hinami mikor a karórájára nézett. - MEG MERTÉL ENGEM ÜTNI?! - Igen, de ezt te is tudod. - EZÉRT MEGFIZETSZ! - Persze csak menj már el! Mikor Karin el ment Hinami Sakura felé fordult. - Sajnálom, hogy Karin meg megütött meg azt is, hogy így beszélt veled. - Ez nem a te hibád, de már nekünk is menünk kell. Ugye Ino? Ino gyorsan az órájára pillantott. - De gőz erővel, 3 perc és elkezdődik az első óra! - Akkor siessünk! Sakura és Ino elkezdtek futni. Sakura nem bírt nagyon hosszú távon futni és kapkodva a levegőt futott tovább. Ino gyors futó volt ő volt az osztályba a leggyorsabb lány, de mikor látta, hogy Sakura kezd rosszul lenni a futástól lelassított, hogy Sakura utol érje. - Lehetetlen, hogy beérjünk!-mondta Ino mikor megint az órájára nézet. - Mi lesz az első óra Ino? Tesi, Kurenai sensej. Agyon fog ütni minket!-mondta Ino mikor már arra gondolt, hogy Kurenai sensej mit fog szólni, hogy elkéstek. - LÁNYOK TI MEG HOL VOLTATOK!!! - Nem Kurenai sensej tartja a tesi órát? Ino mért mondtad, hogy Kurenai sensej már nem a tesi tanárunk?-kérdezte Sakura aki a falnak támaszkodott, hogy pihenjen. - Sakura én se tudtam. - Kurenai sensej beteg lett, így Tsunade-sama jött be megtartani az órát.-mondta Hinata mikor egy hosszú kék nadrágba volt meg gy lila ujjatlanba. - NEHOGY MÉG EGYSZER ELMERJETEK KÉSNI, MERT AKKOR BÜNTETÉST KAPTOK! - Többet tényleg nem fogunk elkésni Tsunade-sama.-mondta Sakura. - Akkor öltözetek át. - Most a 4.-kel lesztek együtt tesin.-kérdezte Ino mikor átöltöztek az öltözőbe és a tesi teremhez mentek- - Ez egy hosszú történet.-mondta Hinata amikor Sakura és Ino rá néztek. - HINATA TE MÉG ÚJ VAGY, DE TESIRE ÖSSZE KELL FOGNI A HAJADAT! - Értettem igazgatónő. - Rendben 10 kör futással kezditek a 3. meg a 4. is. Nincs lazsálás!-mondta Tsunade rögtön a két osztálynak mikor beértek. A torna terem nagy volt és széles. A falakon bordás falak voltak egymás mellett. A torna terem másik felén volt egy rácsos nagy kosár amibe rengetek labda volt. Kosár, foci, röplabda meg még sorolhatnám. - 10.kör még Kurenai sensejnél is rosszabb! - Hallgass már Ino még meghallja, és akkor megint le jársz rosszul.-mondta Sakura Inonak. - Hogy tudtok 10 kört 20 perc alatt lefutni? Legalább 10-15 perc alatt kellett volna lefutnotok!-mondta Tsunade kiabálva mikor egy röplabdát fogott a kezébe. - Ki köpjük a tüdőnket és még arra tesz megjegyzést, hogy hány perc alatt futottuk le?! - Ezt hallottam! Ino gyerünk neked még 10 kör!-mondta Tsunade mikor a többi a tanuló elállt Ino mellől. - De… - NINCS SEMMI DE! - Értettem igazgatónő. - A többek 3-as csoportokat alkossanak feladatok lesznek. Pedig ha Yamanaki Inonak nem lett volna ez a megjegyzése, akkor röplabdázhattatok volna.-mondta Tsunade. - Tsunade-sama mi csak ketten vagyunk.-tette fel félénket Sakura a kezét. - Ki megy át a 4. közül? - Megyek én Tsunade-sama. - Tenten jó, hogy beállsz a 3. közé.-mondta mosolyogva Tsunade. - Sziasztok Tenten vagyok. Ez az első, hogy az igazgatónő tartja az órátokat? - Igen neked már tartotta? - Ööö elsőbe egyszer-kétszer. Ne féljetek tőle nagy hangja van, de nagyon rendes. - Engem pedig Sakurának hívnak ő meg Hinata. - Örülök, hogy megismerhetlek titeket.-mondta Tenten aki egy fehér pólót és egy piros nadrágot viselt. - Megyek én elsőnek, hogy lássátok, hogyan csinálom. - Rendben, köszi!-mondták egyszerre Sakura és Hinata megkönnyebbülten. Az óráról ki csengetek. - Máris vége lenne az órának?-csodálkozott Tsunade.Rendben menjetek be át öltözni aztán meg nyomás a 2.órára. Az óráknak hamar vége lett. - Tuti, hogy izomlázas leszek holnapra.-mondta nyöszörögve Ino mikor a szekrényéből ki vette a pulcsiját. - Sakura te nem jössz velünk?-kérdezte Hinata mikor egy szivószálás alama levet ivott. - Most még el kell intéznem valamit, de majd találkozunk holnap. - Rendben, de lehet, hogy én nem jövök.-mondta Ino nyüszögve. - Ne hülyéskedj Ino-chan egy izomláz miatt nem hiányozhatsz.-mondta Sakura mikor a lányok kimentek a suliból. - Sakura most mentek el a barátnőid, mért nem mentél velük?-kérdezte meglepődötten Tsunade mikor a kocsi kulcsát kereste a táskájába. - Igazgatónő magával akartam beszélni. - A késéssel kapcsolatba, felesd el már elfelejtetem. - Nem arról.-mondta komoly hangon Sakura. - Hallgatlak. - Tudom, hogy az igazgatónő volt a legjobb női orvos. - Ez nem meglepő, hogy tudod, de mit akarsz ezzel? - Kérem tanítson engem, hogy olyan jó legyek mint ön. Én is orvos akarok lenni, de a legjobbtól kell tanulnom. - Magabiztos vagy Sakura és ez egy alap követelmény az orvosoktól, rendben tanítani foglak. De most már menj haza, már mindenki haza ment majdnem. - Köszönöm igazgatónő. Így Sakura boldogan indult haza felé. Miközben az utcán sétálgatott arra lett figyelmes, hogy valaki megfogja a vállát. Sakura ijedten fordult meg abba a pillanatba. Az utcán nem volt senki. A boltokba csak az eladok voltak. - Te vagy Haruno Sakura-chan? - Te meg ki vagy?-kérdezte Sakura mikor meglátta, hogy kifogta meg a vállát. Egy fehér hajú lila szemű fiú volt. - Suigetsu vagyok, és Karin kért meg, hogy beszélgessek el veled. - Nem mer egyedül beszélni velem? - Csak figyelmeztetlek, hogy nem mérj így beszélni Karinal, mert még a csinos kis pofidnak baja eshet. - Ezt vegyem fenyegetésnek?! - Felőlem vehetett annak is, de ha Sasuke-sama megtudja, akkor nem fog csak beszélni mint én. - Álljon meg a menet! Még is ki vagy te Karin, vagy Sasuke-kun, hogy megmondjátok mit tegyek!-rázta le a válláról Sakura Suigetsu kezét. - Úgy tűnik elég harcias vagy.-lépet Suigetsu mellé Karin. - Szóval mégis te keverted bele ezt a szerencsétlen fiút. - ~ Mi, hogy én szerencsétlen??? ~.-gondolkozott el magába Suigetsu. - Jobb lesz ha bocsánatot kérsz mielőtt szólok Sasuke-kunak. - Mért kérnék bocsánatot tőled?! - Hogy még mered kérdezni? Karin már megint megütötte volna Sakurát, de érezte, hogy a kezét megállítják. Karin egy fekete limuzint látott meg az utcán. - Mit művelsz Karin?! - Sasuke ő meg mert pofozni engem!-mondta Karin akinek a hangja megváltozott. Meg úgy viselkedett mintha Sakura kötött volna belé. - Valóban? Mért tette Karin? - Ö nem tudom, egyszer csak nekem jött. NE HAZUDOZZ ÖSSZE-VISSZA KARIN!-kelt ki magából Sakura. Sasuke Sakurára fordította a tekintetét. A tekintete hűvös és félelmetes volt. - Akkor mi történt? Mond el te. - Sértegetett engem és a családomat.Meg egy lánnyal is csúnyán és lenézően beszélt. Sakura belese mert nézni Sasuke szemeibe. Sasuke sötét szemei megbabonázták. Fekete hajába bele kapott a szél. Az ing pedig kiemelte izmait. - Karin igazat mondott az a lány? - Jobban hiszel neki mint nekem, aki majdnem minden este lefekszik veled! Sakura nem értette mért, de erre a hír nagyon elszomorította. - Ezt talán nem az utcán kellene megbeszélnünk Karin. Most menj haza Karin. Te lány messze laksz innen? - Hát nem annyira. De jó, hogy eszembe juttattad, nekem haza kell mennem! Ja és engem Haruno Sakurának hívnak.-mondta Sakura futás közbe. 2.fejezet Esős nap Másnap szakadt az eső. Sakura esernyővel is bőrig ázott. Mikor végre be ért a suliba, rögtön rohannia kellett nyelvtan órára. Miközben szaladt az iskola folyosóin többször is majdnem el csúszott, mert a cipőjének a talpa vizes volt. A táskája is merő víz volt. Az volt a szerencse, hogy a tankönyvek nem áztak el. Sakura végre oda ért az osztályához. - Sakura veled meg mi történt?-kérdezte Ino mikor Hinatával beszélgetett. - Nem látod, szét áztam. - Nem volt nálad esernyő? - Ino még egy ilyen értelmetlen kérdés és nem állok jót magamért! - Jól van csak viccelődtem. Még ezt se szabad? - Szerinted most vicces kedvembe vagyok?! - Lányok mi ez a hangoskodás?-lépkedett az osztályhoz egy rövid, fekete hajú nő. A nő egy fekete hosszú ruhát viselt, ami a bokájáig ért. A lábán egy fekete magas sarkú volt. - Shizune sensej? - Sakura az igazgatónő hívat. Azért mert elmentek egy másik iskolába ma. - De mégis mért Shizune sensej? - Azt nem tudom, csak azt mondta adjam át neked ezt az üzenetet. - Akkor máris indulok.-mondta Sakura és letette a falhoz a rózsaszín oldal táskáját és utána sietett az igazgatónőhöz. - Tsunade-sama! - Sakura most elmegyünk abba a suliba ahol a gazdagabb gyerekek vannak. Mert el kell mondanom nekik valamit, amit már az igazgatójukkal megbeszéltem. De nem csurom vizesen kellene oda menned először, de ez nem a te hibád. Majd elmondom, hogy gyalog jöttél, így senki se fog téged ki beszélni abba a gimibe.-mondta mosolyogva Tsunade. Hirtelen Sakurának eszébe jutott a tegnapi napra. Amikor már Uchiha Sasukéra gondolt, már elpirult. - Siess Sakura. - Hogy? Máris Tsunade igazgatónő. - De előtte, be mutatom neked Kabutot, aki végzős már. - Vele megyünk el? Szia.-intet egy szürke hajú szemüveges fickó. Sakura vissza köszönt a fiúnak meg be is mutatkozott neki, de valamiért nem tudod megbízni benne. Kabuto gúnyosan mosolygott Sakurára, mert tudta, hogy abba gimibe nem illik így megjelenni. Kabuton nem egyen ruha volt hanem öltöny volt rajta. Sakura szégyellte magát, hogy így kell oda mennie. Ráadásul abba a suliba gazdagok járnak, ahol tele vannak csinosan öltözködő lányokkal. Utána az igazgatónőre nézet. Az igazgató nő is elegáns ruhába volt. Sakura lehajtott fejjel ment az igazgatónő után. - Az igazgató összehívta az egész iskolát mert fontos dolgot akar közölni veletek.-hallatszott az iskolába a suli rádióba. Az osztályok hamar össze gyűltek. Egy nagy helyiségbe mentek a diákok. Azt a helyiséget csak akkor használják ha az igazgató össze hívja a tanulókat, ha fontos dolgot akar nekik mondani. A helyiségbe már ott voltak a székek, hogy a tanulók le ülhessenek. Mert igaz, hogy az igazgató vezette a gimit, de tudta ha nem viselkedik tisztelettel a tanulókkal, akkor rosszul fog járni. Persze nem mindegyik tanulónak jutott hely, ezért ők hátra álltak. Mert ebbe a gimibe sok tanuló járt. Az igazgató és a tanárok egy színpad szerűségén voltak. A színpadon volt egy asztal meg egy szék, hogy az igazgató is le tudjon ülni ha akar. A többi tanárt kihúzva magukat az igazgató asztala mellett álltak és figyelték a tanulókat ha esetleg nem bírnak magukkal. - Fontos bejelenteni valóm van nektek diákok. Az orvos képző iskolából, hárman jönnek meglátogatni az iskolánkat. Viselkedjetek jól. Mutassátok meg nekik mennyire különböztök tőlük!-monda gúnyosan nevetve Orochimaru. - Bármelyik percbe megérkezhetnek.-mondta egy fejkendőt viselő tanár. A tanár szigorú volt és a 9.-sek nagyon féltek tőle, de a többi tanuló nem, mert tudták ha a tanár szívatni meri őket, akkor az állásával játszik. De nem volt olyan tanár igazam, hogy szigorúan és keményen tanított, de igazságos volt. Egy fekete hosszú kabátot viselt, mert ő is csak nem rég ért be a suli. A kabátja le volt cipzározva. Lehetett látni a szürke pulcsiját és a szürke gatyáját. Morino Ibikinek hívták. Az egyetemistáknak ő tanította a fizikát és a földrajzot. A gimiseknek csak a földrajzot tanította. Majd halk kopogást lehetett hallani, és egyre jobban hangosabb lett a kopogás. - Rég láttuk egymást Orochimaru!-mondta Tsunde mikor Orochimaruhoz ment. - Tsunade semmit se változtál az évek folyamán.-csókolta meg Orochimaro Tsunade kezét. Mikor Orochimaro szája Tsunade kézfejéhez ért, Tsunade hideg és nyálkásnak érezte. Tsunade mosolyt erőltetett az arcára. Mikor Orachimaru Tsunadéra nézet rá mosolygott. Tsunade érezte a kezén Orachimaru nyálát így megtörölte a ruhájába egy kicsit. - Ha, ha, ha ne bókolj Orochimaru, még olyan leszel mint Jiraiya. - Igazgatónő ezt nem itt kellene megbeszélniük.-mondta Sakura. - Igazad van Sakura. - Orochimaru ő itt Haruno Sakura, meg Yakushi Kaboto. - Nocsak nem is gondoltam volna, hogy egy ilyen helyes kislányt is elhozol magaddal Tsunade. Sakura még nem látott ilyen szép iskolát. Az a helyiség nagyobb volt mint a lakás amibe a szüleivel élt. - Ha, ha, ha nézzétek milyen aranyos kislányt hoztak magukkal! Sasori azért ne bámuld annyira.- bökte oldalba barátját Deidara. - Ki bámulja te hülye! - Csönd legyen!-szólt Itachi. - Itachi az ünneprontó!-mondta Deidara. - Itachinak igaza van emlékezetek vissza mit mondott az igazgató.-mondta Pein aki hátra nézet a két idióta haverjára. - Pein hagyd hiszen látod, hogy nem akarják befejezni.-karolta át Konan Pein karját. - Milyen szép a szerelem…-áradozott Deidara mikor Konanra kacsintót. Konan egy elfordította a fejét mert nem kedvelte Deidarát. Pein meg rá nézet Deidarára. Deidara tudta, hogy Peinal jó ha nem szórakozik, mert még ő húzza a rövidebbet. Deidara nem nagyon kedveli Konant, mert ameddig még Pein nem vele járt, addig lehetett hülyülni, de most akármit mond hülyének nézik. - Az egyetemisták ugye csöndbe lesznek?!-fordult feléjük Orochimaru. Mit keres ez a lány itt?-harapdálta Karin az ujját. Majd Sasukére nézet. Aki rá pillantott Sakurára. Orochimaru csak rá nézet Gurenre, és Guren máris tudta mit kell tennie. - CSÖND LEGYEN! AZ IGAZGATÓ ÚR AKAR SZÓLNI! Sakura rápillantott az igazgatóra. Hosszú sötét haja volt, és ijesztő sárga szeme volt a bőre meg nagyon fakó. - ~ Ha nekem csókolta meg volna a kezemet ott lettem volna rosszul. Tsunade igazgatónő, hogy bírta ki, hogy ez az alak megcsókolja a kezét? ~-gondolta magába Sakura. - Azért jöttek át a másik iskolából, hogy gyakoroljanak, megvizsgálják a iskolám tanulóit. Így a ti együttműködésetekre is számítok! Igazgatónő nem akar mondani valamit még?-kérdezte Orochimaru, mikor hátra nézet Tsunadére. Khm.-köszörülte meg a torkát Tsunade. Így a mikrofonhoz lépdelt. - Csak még annyit tennék hozzá, mindig 1 havonta fogunk jönni hozzátok. Meg mind a 3.gimibe is fogunk menni, Jiraiya igazgatóval már megbeszéltem. Remélem együtt tudunk működni veletek.-mondta mosolyogva Tsunade. Tsunade Orochimaru mellé állt. - Most Kabutot fog itt maradni majd ő elmondja, hogy fog zajlani mert nekem vissza kell mennem az iskolámba. - Természetesen Tsunade, menj csak nyugodtan. Tsunade el indult kifelé. - Sakura mire vársz, nem akarsz több óráról elkésni ugye?! Sakura rögtön az igazgatónője után ment. - Alig várom, hogy az a aranyos rózsaszín hajú lány megvizsgáljon.-mondta Deidara nevetve. - Deidara ne legyél hülye! - ITACHI MA SENKIHEZ SINCS EGY JÓ SZAVAD?! Itachi nagyot sóhajtott. - Deidara legalább most az egyszer használd a kicsi eszedet, szerinted azt a fiatal lányt pont beküldik az egyetemistákhoz? - Kitudja Itachi?-Kitudja? - RENDBEN AZONNAL, CSÖNDBE VISSZA MENEK AZ OSZTÁLYOK, AHOL ÓRÁJUK VAN! De előtte, igazgató úr kérem fáradjon ki, majd én gondoskodok róluk, hogy be menjenek az órákra. - Guren számítok rád fogta meg a vállát Orochimaru. - Nem gondoltam volna, hogy azzal a lánnyal megint találkozni fogunk.-dőlt hátra a székén Suigetsu. - Mért ti már látáttok?-kérdezte Juugo a történelem könyvét olvasva. - Ja, fogjuk rá, vagyis Karin. De Karin bele kevert engem is. - EZT HALLOTTAM SUIGETSU!-csapot a Karin a padra amelyik Suigetsué volt. - HIGGADJA LE KARIN, MÉG RÁNCOS LESZEL.-mondta Suigetsu gúnyosan. - Nem értem mért pont annak a lánynak kellet idejönnie. Meg látátok, hogy nézet ki? - KARIN A GONDOLKODÁS NEM A TE MŰFAJOD, MEG NEM LEHETSZ ARRA A LÁNYRA ENNYIRE FÉLTÉKENY.-idegesítette tovább Suigetsu. Karinak nem is kellet több, oda akart menni Suigetsu, amikor Guren belépet a tanterembe. - AZONAL ÜLJÉL LE KARIN! HA NEM VETTED VOLNA ÉSZRE MÁR BEJÖTEM ÉS ELKEZTEM AZ ÓRÁT. - Bocsánat Guren sensej.-mondta Karin aki vissza ült a padjába. - Akkor először is ki osztom a történelem dolgozataitokat, amit múlt órán írtatok. Elég jók lettek csak hárman kaptak 4-t a többi mint 5 lett. A legjobban Uchiha Sasukénak sikerült neki egy hibája se lett. A többiek akik 5 kaptak egy-egy hibájuk volt. A 4-nek meg három hibalyuk volt. Elégedett vagyok! Óra végén alá írom a jegyeket. Sasuke-kun kérem az órámra figyeljen ne pedig az ablakon kifelé. Sasuke csak rá nézet a tanárjára meg kinyitotta a könyvét. Miközben a történelem óra folyt elkezdet szakadni megint az eső. Az ablakokon nem is lehetett nagyon ki látni az eső miatt. Nem sokára ki csengetek. A tanulók nagy magkönnyebbüléssel lazítottak. - Sasuke-kun min gondolkodtál egész órán? Csak azt láttam mindig, hogy az ablakon nézel ki még akkor is amikor nem is lehetett nagyon ki látni az eső miatt? - Suigetsu ez nem a te dolgod! - Biztos a lány miatt van, aki ma jött be a sulinkba.-mondta Juugo mosolyogva. - AJJAJ, KARIN NAGYON MÉRGE LETT.-mondta Suigetsu gúnyosan mosolyogva Karinra. - SASUKE-KUNT NEM ÉRDEKLI EGY OLYAN LÁNY! - Ha, te mondod Karin.-mondta Suigetsu. - Inkább menjünk a következő órára.-mondta nyugodt hangon Juugo. - Sakura te meg hová mentél első óráról?-kérdezte Ino mikor ki szájfényezte a száját. - Nos el kellet mennem a másik suliba.-mondta Sakura röviden. - Melyikbe, van ezen kívül még több is?-nézet Sakurára Hinata. - Amibe te is jártál Hinata. - Hogy te oda menté?-kérdezte Hinata meglepődve. - Sakura te mázlista! Láttál helyes fiúkat?-kérdezte Ino fellelkesülve. - Ino-chan, Sakura-chanak igazán volt jobb dolga is, ha az igazgatónővel ment. - Hinata a fiúkat mindig meg lehet nézni! - Ezt te hiszed Ino.-mondta Sakura kikelve magából. Inonak megcsörrent a telefonja. - Nem kapcsoltad ki Ino-chan? - De hogy, inkább azonnal menjünk egy nyugis helyre, mert így nem tudok telefonálni.-mondta Ino rohanás közbe. - Jobb lesz ha megyünk Hinata, még a végén azt találja ki, hogy mi szóltunk a tanároknak. Sakura és Hinata utolérték Inot. A lépcső házba találták meg. - Ki volt az Ino-chan? - Az a fiú aki neked tetszik Hinata, megbeszéltünk egy találkozót. Hinata szomorúan, értetlenül nézet Inora. - Hinata ne gondolj rosszra, hozza a jóképű barátját is, meg úgy szerveztem, hogy te is elgyere. ÚGYHOGY NINCS KIFOGÁS HINATA! - Ö….hát…-kezdet vörösödni Hinata. Nem is….tudom…Ino-chan. - NE LEGYÉL MÁR ILYEN FÉLÉNK HINATA! VEDD RÁ, HOGY JÁRJATOK! - De hát… - Hinata hallgass Inora, meg amúgy se tudnád semmivel meggyőzni. - Jól mondod Sakura.-mondta büszkén Ino. Mert ha Ino segíteni akart egy barátnőjének, hogy be pasizzon, akkor mindent el követett annak érdekébe. Csak Sakurát nem tudta rávenni semelyik pasira, akit Ino ismert. - Ezért te is eljössz, és nincs vita! - ERRŐL NEM VOLT SZÓ INO! - Neked is be kéne már fiúznod Sakura, mert még neked egy se volt. - EZ...EZ AZ ÉN GONDOM!!! NE SZÓLJ BELE AZ ÉLETEMBE INO! - Biztos Naruto majd hozza a jó képű haverjait is, és akkor neked is be kell pasiznod Sakura! - HAGY DÖNTESM EL EZT ÉN, JÓ! - Sajnos már nem is tehetek ellene semmit, mert már megbeszéltem vele, hogy titeket is viszlek. - TE NEM VAGY NORMÁLIS! - Sakura-chan ne vidd túlzásba, egy alkalmat ki bírunk. - Mit kerestek a lépcső házba tudjátok, hogy ide tilos menni. Nem akarom még egyszer meglátni, hogy bejöttök ide.-nyitott be a lépcsőházba Shizune. - Bocsánat sensej, többet nem fog elő fordulni. - Remélem is, most irány vissza a terembe.-utasította őket Shizune. Sakura a nyelvtanról lemaradtál így be kell pótolnod, de az irodalomra készülj fel, mert az lesz a 2. órád. Ja, és szólj az osztálytársaidnak, hogy a dolgozatot ma meg fogjátok írni. - Igen sensej. Hamar véget ért ez a nap is. Sakura tolsó óra után sietett kifelé, hogy gyorsan el akart bújni valahová, mert nem volt kedve avval az ismeretlen fiúval meg a haverjaival találkozni. De nem volt szerencsére, mert Ino utána kiabált. - Sakura, akkor ne feled, hogy holnap délután 4-kor a parkba találkozunk Narutoékal. - Még a nevét is tudod, ez nem semmi Ino.Talán még is tetszik neked az a fiú?-kérdezi Sakura. - Dehogy csak a barátja, aki múltkor vele volt…. - Ha, ha, ha akkor holnap a parkba találkozunk Ino. - Te nem jössz Sakura?-kérdezte Hinata mikor kifelé indultak Inoval a suliból. - Tudod megint van dolgom, így nem tudok veled menni. Ino döbbenten nézte Sakurát. - Ha nem ismernélek azt hinném, hogy pasi van a dologba. - ROSSZUL GONDOLOD! - Jól van na, ne harapd le a fejem. - Most megyek, holnap el ne kés.-köszönt el Ino. Sakura fel ment az igazgató irodájába. - Bocsánat a késésért! De mikor meglátta az igazgatónőt az íróasztalára fekve aludt. Sakura közelebb ment az igazgatónőhöz és észrevette, hogy folyik a nyála, mert olyan mélyen aludt, még egyszer-kétszer fel is horkantott. - Ö…Tsunade-sama?-rázta meg a vállát Sakura. - MÉGIS, KI MERT FELÉBRESZTENI ENGEM!!! Sakura annyira megijedt, hogy hátra ugrott. - Tsunade-sama ne ijesztgesse Sakura-chant.-hallatszott Shizune hangja, aki alig látott ki a könyvek közül. - SHIZUNE ELHOZTAD AZOKAT A KÖNYVEKET AMIKET KÉRTEM?!-mondta Tsunade ideges hanggal. - Igen, mindegyiket megtaláltam. Sakura nem értette mégis, mért keletek ezek a könyvek. Az iroda tele volt könyvekkel, ami mind orvosi könyvek voltak. A világos barna íróasztalon papírok hevertek szerteszét. Sakura két képre lett figyelmes. Sakura közelebb ment megnézni őket. Az egyiken egy fiatal fiú volt a másikon meg egy idősebb férfi, akinek hosszú világos kék haja volt. - Tsunade-sama ki vannak, ezeken a képeken? Tsunade szomorúan lehunyta szemeit. - Ők a szeretteim voltak…Az öcsém meg a szerelmem. Sakura nem értette mért szomorodott el az igazgatónő. - Tudod Sakura-chan, akik azon a két képen vannak, már nincsenek közöttünk.-mondta Shizune elcsukló hangon. Sakura hibásnak érezte magát, hogy megint rosszat kérdezett, és fájdalmat okozott másoknak. - Sakura először jegyzeteld ki ezekből a könyvekből minden fontos információt! Ha az alapokat nem tudod, nem engedlek betegek közelébe!-váltott témát Tsunade. - DE EZEKET NEGYON SOK IDŐBE TELIK ELOLVASNI! - Ezért kezd el hamarabb. Egy hetet adok, hogy kijegyzeteld ebből a 2 vastag könyvből! Utána hiba nélkül fel kell mondanod nekem és meg írásba is kifoglak kérdezni! Erre számíts! - Igazgatónő ez az idő kevés lesz hozzá. - EGY ORVOS NEM MONDHAT ILYET! AZ ORVOSNAK KIVÜLRŐL KELL TUDNI A TÜNETEKET MEG KEZELÉSÉT IS! Ha ezeket nem tudod, nem tanítalak tovább, persze ha úgy gondolod, hogy nem tudod megcsinálni, akár most is abba hagyhatod. - Szó se lehet erről, meg fogom tanulni! - Ez a beszéd! - Shizune hagyjuk magára! - Jó igazgató asszony, sok sikert Sakura-chan. Sakura sötétedésig olvasta és jegyzetelt. Mikor az órára pillantott.6 óra volt. - ~ Megint sietnem kell haza, mert megint anyu aggódni fog! Elviszem az egyik könyvet és otthon is jegyzetelek.~-gondolta magába Sakura. Sakura sétált ki az iskolából a kivezető utat bokrok kerítették el. A madarak csicseregtek még mikor lemenőbe volt a nap. De az eső továbbra is szakadt. Sakuránál hiába volt esernyő semmit se ért megint bőrig ázott, pedig csak most érte el a kaput. Miközben a kapu felé haladt, észre vett egy fekete limuzint. De Sakura nem nagyon foglakozott vele, haladt volna tovább. De akkor a limuzin sofőrje kiszállt. A sofőr kék egyenruhába volt szemüveges és ősszülő férfi volt. - Elnézést kis asszony. Sakura kérdően nézet a sofőrre. - Az ifjú urak küldtek, hogy kérdezem meg, hogy nem-e akarja, hogy haza vigyük. - Nem szállok be senkinek az autójába uram! Hagyjanak engem békén! Sakura rögtön faképnél hagyta a sofőrt és folytatta az útját. - Öcsém ahogy nézzem ez a lány, nem fog beülni. - Te akartad elvinni, úgy mondod mintha én erősködtem volna. - Igazad van Sasuke, csak megsajnáltam azt a kislányt, egyedül kell haza mennie szakadó esőbe. - Itachi ezt én is megmondtam volna, ez a lány nem olyan, hogy nagyon megbízik másokba. - Ha, ha, ha akkor remekül össze illenétek Sasuke. Ahogy beszélsz róla azt gondolom, hogy már találkoztattok. - Fogjuk rá, Karinal volt egy kis balhéja, de lerendeztem velük. - Karin kezdte el szekálni? Karin nagyon görgős lett Sasuke, úgy viselkedik mintha már a te feleséged lenne, és elvárja másoktól, hogy úgy kezeljék mint a nemes családokat. Pedig csak azért járhat a gazdagok sulijába, mert a te barátnőd.-mondta Itachi, akinek észre lehetett venni a hangján, hogy gyűlölettel beszél Karinról. - Nekem se tetszik Karin viselkedése Itachi. - Pedig majdnem minden este együtt vagytok.-húzta mosolyra a száját Itachi. - Ez nem tartozik rád.-kelt ki magából Sasuke. - Fiatal urak sajnálom, de nem akarta, hogy haza vigyék inkább elázik a szakadó esőbe. - Nincs mit tenni, hajtson haza. Dőlt hátra Itachi a puha ülésbe. A limuzinba pezsgős poharak hevertek és borok voltak a bortartókba. Fekete bőr ülések voltak és olyan sok hely volt a limuzinba, hogy még legalább 6-tan befértek volna még. - Igen is fiatal urak. - Megérkeztünk! - Sasuke, Itachi mi volt az iskolába?-hallatszót Mikoto hangja. A két fivér be ment a bár szobába. Az anyjuk egy pohár koktélt tartott a kezébe. Hosszú kék estéi volt rajta. Az apjukon meg szmoking volt. - Hová készültök? - Apádnak el kell mennie egy hivatalos ügybe. - Ezt értem, de neked mért kell menned anyám, ha csak apámnak kell mennie? - Sasuke ez nem a mi dolgunk.-mondta Itachi. - Nekem mindegy csak addig sehová se mentetek együtt. Ezért tartottam furcsának. - Sasuke hová mész?-hallatszót apja határozott hangja. - El megyek, úgyse lesztek itthon. - Sasuke megint Karinal találkozol?-kérdezte Fukago szigorú hangon. - Nem, még nem tudom hová megyek még. Sasuke be ült a vadonatúj toyotajába, amikor le ment a parkolóba. - Már el ment.-nézet ki az ablakon szomorúan Mikoto. Mikoto nagyon szerette a fiait, de rosszul eset neki, hogy már a két fia nem mond el neki semmit. Nem is tudta mikor volt egy olyan estélyük, amikor Fugaku is haza ért korábban és Sasuke meg Itachi se ment sehová. Tudta, hogy egyszer a fiai felnőnek, de mégis tudni akarta, hogy mi van a fiaival. Meg nem tetszett neki az se, hogy Itachi és Sasuke gyakran váltogatják a barátnőiket, meg ha van is barátnőjük, akkor egy éjszakára felhoznak más lányokat. Mikoto próbált erről beszélni a fiaival, de a fiúk nem hallgattak az anyjukra. Fugaku meg azt mondta, hogy fiúk és kell nekik a szórakozás meg az, hogy nőkkel szeretkeznek. Ezért Mikoto inkább már nem szólt semmit. - Nekünk is mennünk kell Mikoto. - Máris? Akkor menjünk. Itachi várd meg az öcsédet, hogy hazajöjjön. - Ne aggódj anya meg várom Sasukét. Sakura még be ment a boltba, mert az anyja fel hívta, hogy vegyen meg néhány dolgot. ~ Remélem mindent meg vettem, ami kell anyának. Most már alig várom, hogy haza érjek, mert csurom vizes vagyok.~-gondolta Sakura a szakadó esőbe haza sétálva. Már be is sötétedet az utcákon a lámpák világítottak. Az autók a pirosnál álltak. Sakura át hallat a zebrán két fehér zacskóval a kezébe. - Téged láttalak a suliba.-mondta egy fiú, amikor össze ütközött azzal a fiúval. A fiúnak szőke hosszabb haja volt meg kék szeme. - Hogy? Te meg ki vagy? - Deidara vagyok, nincs kedved velem vissza jönni a haverjaimhoz? - Nem, mért lenne kedvem nem is ismerlek. - Ott vagyunk abba a diszkóba. Sakura oda nézet a diszkóra, amire Deidara mutatott. - Nekem nincs annyi pénzem, hogy oda menjek. Én nem vagyok olyan gazdag családból mint te meg a haverjaid. - Gyere majd én be viszlek.-mondta miközben megragadta Deidara Sakura csuklóját. - Engedj el!!!-kezdte el Sakura kiszabadítani a kezét. - Ne legyél ilyen, jól fogod érezni magad! - DE ÉN NEM AKKAROK MENNI, TE IDIÓTA! Utána egy toyota állt meg a járda mellett. Ki szált belőle Sasuke, aki csak egy pillantást vetett Deidara és Sakurára. - Milyen férfi vagy te Deidara?! - Ha? Csak nem te vagy Sasuke? Nagyon hasonlítotok a bátyáddal egymásra. Te is bulizni jöttél és hol hagytad Itachit? - Itachinak nem volt kedve eljönni, én pedig nem ebbe a diszkóba jöttem. - Akkor meg mit keresel itt? - Mért is kéne neked válaszolnom?! Engedd el inkább a lányt, már teljesen elázott a szakadó eső miatt! Sakura miközben ki akarta szabadítani a csuklóját, de hirtelen hátra eset, mert Deidara elengedte. A zacskókból minden ki eset. - Hát most már nem engednek be így téged kislány, majd ha máskor találkozunk, akkor öltözz fel ahogy illik az ilyen helyekre.-halat el Deidara Sakura mellett gúnyosan nevetve mikor a diszkóhoz ment. Sakura elkezdte össze szedni a szanaszét guruló ételeket, szerencsére külön-külön zacskóba voltak még az ételek. Sasuke a kezét gyújtotta a lánynak. Sakura megfogta Sasuke kezét majd bele nézet sötét szemeibe. - Sasuke-kun vártalak, de nem jöttél, így elindultam hozzád.-hallatszott egy ismerős női hang, de Sakura hirtelen nem ismerte fel a hangot. - Karin ma nem terveztem, hogy hozzád megyek, jobb lesz ha haza mész. - Még haza se vinnél engem Sasuke-kun? És ami fontosabb mért vagy Sakurával? - Semmiközöd hozzá Karin. Menj haza, ne keljen még egyszer mondanom! - Be akarok menni a diszkóba Sasuke-kun. - Akkor fizesd magad, mert én már nem fogom neked kifizetni és veled is befejeztem! - MI????? - Jól hallottad, nem tetszik ahogy viselkedsz másokkal, így nem is fog a gazdagok sulijába járni. Karin mérgesen ment el. - Köszönöm, hogy segítettél. Sasuke Sakurára pillantott. - Szállj be haza viszlek! - Nem szükséges, már várnak rám otthon. - Ezért ha el viszlek gyorsabban hazaérsz, mint gyalog. Sakura végül beszállt az kocsiba. Nagyon gyorsan oda értek Sakura házához. - Köszönöm, hogy haza hoztál Sasuke-kun. Sakura egész végig el volt pirulva. - Most voltál először egy fiú kocsijába? - Mért kérdezed Sasuke-kun? - Mert el vagy pirulva. Sakura erre nem válaszolt semmit. - Sajnálom vizes lett az ülés, ó, én mindig tönkre teszek valamit! - Ez csak bőr hamar megszárad majd Sakura. Sakura azért mégis lepróbálta törölni, de Sasuke megfogta a kezét. - Mondtam, hogy ne töröd vele. - De…. Majd Sasuke magához fordította Sakura fejét felemelte az állát és megcsókolta. Sakura azt hitte, hogy álmodik nem hitte el, hogy ez a valóság. Sasuke benyúlt Sakura pólója alá és kezdte volna le venni Sakuráról a melltartóját. - Ne…kérlek… - Mért mondod ezt Sakura? - Mert most szakítottál Karinnal, nem akarom, hogy az első szerelmem, így hagyod ott mint te Karint. - Ilyen a világ Sakura, csak te még nem tapasztaltad meg. - Kérlek ne hagy úgy ott engem, mint Karint Sasuke-kun. - Te más vagy mint Karin, te nem fogsz megváltozni ha pénzed lesz, így nem fogok így báni veled mint Karinal. Sakura az órára pillantott. - Már fél 8-van, köszönök mindent, de most már mennem kell Sasuke-kun. Szállt ki Sakura az autóból és rohant befelé a lakásba. Sasuke mikor már tudta, hogy Sakura bent van elhajtott. Sakura gyorsan felrohant a szobájába kinézet az ablakon, ami eső cseppekkel volt tele. De még látta, hogy megy el Sasuke. - Sasuke-kun majd még találkozunk. Remélem nem fogsz az érzéseimmel játszani, de nem hiszem, hogy ilyet tennél. Jóét szerelmem. 3.fejezet Ismerkedés Naruto takaróval össze gubacolodva aludt. Mikor váratlanul megszólalt az óra. Naruto azonnal legurult az ágyról, és a padlóra eset. Álmos szemmel nézet körbe-körbe. Reggel fél 7 volt. - Pedig éppen amikor már kezdtem mélyebben aludni. - Naruto a naptárjára nézet, ami világos barna falán volt felakasztva. A naptáron egy fürdőruhás nő volt. Naruto olyan helyre tette a naptárt, hogy az anyja nehogy észre vegye. Mer ha meglátta volna akkor addig élt volna. - Naruto ideje fel kelni, irány a suli! - Anya csak most keltem fel, nem várhatod el, hogy rögtön ki keljek az ágyból! - Dehogy nem mivel az anyád vagyok. Azonnal gyere ki vagy be megyek! - De nem akarok úgy is ma csomóból fogunk írni dolgozatot! - AKKOR PLÁNE KELL MENNED! Kushina egy percet se várt tovább be nyitott fia szobájába. Naruto megpillantotta anya hosszú vörös haját, valahogy a korai órákba az anyja haja megnyugtatta. Kushina persze nem volt nyugodt főleg akkor amikor meglátta a fia szobáját. Össze-vissza hevertek a koszos ruhák, meg a pizza maradék szeletek. Mikor körbe nézet a szobába látta, hogy az ajtó mellett van egy naptár. Kushina arca elvörösödött. Olyan vörös lett az arca mint a haja. - NARUTO! HÁNYSZOR MEGMONDTAM NEKED, HOGY TAKARITS KI A SZOBÁDBA?!MEG AZT IS EZERSZER ELMONDTAM, HOGY NEM AKAROK MEGLÁTNI ILYEN NAPTÁRT A SZOBÁDBA! - Anya most keltem fel, nem volt időm. Meg már nem vagyok kicsi, igenis érdekkelnek ezek hiszen már voltak csajaim és lesznek is. - RENDBEN, AKKOR MA AMIKOR HAZA JÖSSZ AZONNAL RENDET TESZEL A SZOBÁDBA VAGY KÜLÖNBEN SZOBAFOGSÁGBA LESZEL! A NAPTÁRT PEDIG DOBD KI! - MI????? Ezt nem teheted, már nem vagyok gyerek anya! - De még gyerek vagy, és a gyereknek mindig szót kell fogadni az anyjuknak! És ez ellen te se vagy kivétel! - Mi ez a korai kiabálás?-kérdezte Minato nyugodtan mikor megette a szendvicsét amit a kezébe tartott. Naruto nagyon hasonlított Minatora az apjára. Mind kettő szőke haja volt és kék szemük. Bár Naruto az anyja természetét örökölte meg az eszét. Kushina is hamar felkapta a vizet, meg neki se ment a tanulás vagy nem is tanult amikor suliba járt. - A fiad nem tudja megtenni azt a pici szívességet amit kérek tőle. Meg nézd milyen naptár van ki akasztva a fiad szobájába.-mondta Kushina és Minata kezébe nyomta a naptárt. Minatonak rögtön felkeltette az érdeklődését. - Fiam mért nem mondtad el nekem, hogy titokba vettél egy ilyen naptárt amikor anyád nem volt itthon?-kérdezte Minato. Naruto elkezdet mosolyogni. - ~ Apa ejnye neked ott van anya. Nem illik egy nős férfinak ilyeneket nézni. ~-gondolta magába Naruto. Minato látta Kushina arcán, hogy nincs jó passzba. Rögtön le is tette a naptárt a fia íróasztalára amin alig volt hely. - Khm. Fiam hallgass anyádra. - Beszélgess el a fiaddal, utána gyertek reggelizni, hogy Naruto beérjen a suliba! Meg ha neked igényed van erre akkor nem tartalak vissza nyugodtan kereshetsz más nőt! - Siessetek majd! És be csapta Kushina az szoba ajtót. Naruto csalódottan ült az ágyon. Minato fia mellé ült. - Ne szomorkodj anyád nagyon szeret téged,c sak már elege lett abból, hogy nem teszel rendet a szobádba. - Tudod milyen rossz ilyen korán, mikor még fel se ébredtem és máris számon kér? - Fiam már 2 napja kért meg téged, hogy rakj rendet,tudod,hogy anyád milyen hirtelen felkapja a vizet, de hamar megbékél. Ma, amikor haza értél rakj rendet. Ne kelljen arra haza jönnöm, hogy anyád megint kiabál vagy duzzog, mert akkor én is megkapom a magamét.- nevetett Minato. - Apa veled nem is szokott veszekedni, és látom mennyire szeretitek egymást. - Igaz, én mindennél jobban szeretem anyádat…,de téged is ugyan úgy szeretlek, mert ti vagytok a családom. Meg, hogy mi nem veszekszünk? Hahaha fiam szerinted a naptárért nem fogok kapni? De ettől függetlenül az anyád is így szeret minket. - Hiszek neked apa. Minato elégedetten bólintott egyet. - Na gyere le reggelizni, mert anyád megint mérges lesz. Kushina az étkező asztalra tette a reggelit. Mikor belépet Minato és Naruto. A konyha halvány sárgás színű volt. Közepén egy nagy étkező asztal állt és körülötte székek voltak. - Csak,hogy le jöttetek.-mondta Kushina lehiggadva. Naruto máris le ült és elkezdet enni. Mert most az édesanyja csinálta a reggelit és Naruto nagyon szerette az édesanyja ételeit. Csak azt bánta, hogy az anyja ritkán szokott sütni-főzni mert inkább a szakács szokott reggelit, ebédet és vacsorát csinálni. - Amúgy Sasuke át ment a másik suliba apa, tudtad?-kérdezte Naruto evés közbe. - Hm, hallottam róla. - Mi Uchiha Sasuke át ment a szakközépbe?-kérdezte teljesen meglepődve Kushina. - Kushina szerintem Fugaku nem úgy ismertük meg, hogy hagyja, hogy a fiai egy rang nélküli iskolába járhassanak. - Anya, Sasuke a másik gimibe ment. - Értem fiam. Vissza térve amit mondtál Minato, én se voltam olyan jó módú mint te, még is elvettél engem. - Igen, de látszik a taníttatásodon, hogy nem vagy nagyon jómódú. - Hát persze mivel én máshol születtem és csak 8.-ba ismertük meg egymást mert, csak akkor költöztünk ide. - Ezt én is jól tudom Kushina. - Apa mért nem járhatok oda ahová Sasuke? - Azért mert abba iskolába teljesen más kép látják a dolgokat.... - Mire célzol ezzel apa?-tette le Naruto az evőpálcikákat. - Ott meg vetik a szegényebb embereket, ott fel készítik őket arra, hogy át vegyék majd a szüleik helyét. Ott még arra tanítják a diákokat, hogy ne bízzanak senkibe. - Honnan tudod ezt apa? - Onnan, hogy én is abba az iskolába tanultam, mert még akkor Jiraiya sensej is ott tanított. - Mi az a perverz remete?! - Igen, nem rég alapította meg azt a gimit amibe jársz. - A három iskola amik a legjobbaknak tartanak azoknak az vezető: Jiraiya, Tsunade, Orochimaru akik régen amikor még annyi idősek voltak mint te egy osztályba jártak, de ez hosszú történet. Ami a lényeg, nem fogom engedni, hogy megtapasztald azt az iskolát. Tudom, hogy Sasukével kicsi korotok óta ismeritek egymást, de én nem akarom, hogy olyan legyél, mint azok a fiatal generáció aki most jár oda. - Akkor ők ellenezték, hogy anyát elved?! - Mondjuk úgy meg akartak győzni,de nem sikerült nekik.-mosolygott Minato. Minato észre vette, hogy Kushina elszomorodott. - Naruto indulnod kellene már. - Igen apa, már úgy is befejeztem a reggelizést. - A sofőr majd elvisz téged a suliig jó? Naruto villám gyorsan ki is ment a konyhából. - Kushina, ezt nem azért mondtam el Narutonak, hogy fájdalmat okozzak neked.-ölelte magához Minato Kushinát. - Tudom… Sakura hamar be ért a suliba. - ~ Tegnap ami történt az csak álmodtam vagy tényleg megtörtént? Bár szerintem álmodtam, mert Uchiha Sasuke-kun sohase járna velem, de az a csók olyan jó volt.~ Pirult el Sakura gondolkozás közbe mikor a biológia teremhez igyekezett. - Sakura-chan, milyen hamar be értél.-ment oda hozzá Hinata. - Szia Hinata. - Sakura-chan te lázas vagy? Piros az arcod. - Hinata nem vagyok lázas, kutya bajom sincs. - Akkor mért vagy piros? - Valami az súgja ,hogy pasi van a dologba.-lépet Hinata mellé Ino. - NE KEZD MÁR MEGINT A HÜLYESÉGEDET INO! - Milyen gyorsan felhúztad magad Sakura.- incselkedett Ino. - Ma ugye jössz a parkba Sakura.-váltott témát Ino. - Megígértem így elmegyek, de egyáltalán nincs kedvem. - Hidd el Sakura-chan jó lesz.-mondta Hinata ugrálva örömébe. - Ezt csak azért mondod mert találkozhatsz azzal a fiúval ugye Hinata? - Sakura-chan…nem is… - Ne tagad le Hinata.-mondta Ino nevetve. - MÁR BECSÖGETEK GYEREKE! CSÖND LEGYEN MÁR! - Meg jött hajcsár Anko sensej. Anko sensej egy lila hajú barna szemű nő volt. Nagyon szigorú volt, de néha nagyon jól el tudott hülyéskedni az osztályokkal. Egy kicsit az öltözéke kihívó volt, de nem a külső alapján ítéljék meg az embert. - Ino halkabban vagy megint büntetést kapsz. Ráadásul az utolsó óra történelem és azt is Anko sensej tartja…mondta halkan Hinata. - Mért pont őt tanít nekünk két tantárgyat....??? - Így alakult Ino. - Hát nagyon rosszul alakult Sakura. A biológia terem televolt növényekkel, meg amik szükségesek egy orvos számára. Egy-egy pad volt amikhez csak egy diák ülhetett. Anko a tanári asztalra tette a könyveket. - A dolgozatokat kijavítottam. Volt néhány olyan, aki semmit se írt a lapra, persze rá is írtam a karót! Yamanak Ino mégis, hogy gondoltad ezt?!Orvos akarsz lenni így, mikor semmit se tudsz?! - Nem voltam otthon, ezért nem tudtam tanulni Anko sensej. - EZ NEM KIFOGÁS! NEKED A TANULÁS AZ ELSŐ, VAGY SOHASE VÁLHATSZ ORVOSÁ! A többiek legalább a 3.szintet elérték. Egy 4.lett és egy darab ötös. A négyes Hyuuga Hinata írta, az ötöst Haruno Sakura. Pakoljatok el mindent a padról mert még egy dolgozatot fogtok írni. - MI???? - Valami baj van Ino?!-kiabálta Anko. - Nem is szólt, hogy írunk Anko sensej! - Ino nem vagyok köteles bejelenteni mikor írunk és mikor nem. Ez már nem óvoda meg nem is általános, most már jobb lenne, ha tudnád, hogy másképp mennek itt a dolgok! Rendben 10 percig írhatjátok. KEZDJÉTEK! - VÉGRE KICSENGETEK!!!!-nyújtózkodott Ino. - Hogy sikerült Hinata? - Egész jól Sakura-chan, és neked? - Mindent tudtam.-mondta büszkén Sakura aki a tízóraiját vette elő. Sakura egy rózsaszín kicsi dobozt vett elő amibe pont bele fért a kajája. - Ino neked, hogy….sikerült?-kérdezte Hinata. Ino letörve ült a székén. - Semmit se tudtam, nem tanultam semmit, legalább szólhatott volna, hogy megint írunk. - Ino következő órára tanulj és kérd meg, hogy feletessen.-mondta Sakura miközben ette a szendvicsét. - De az nem jó mert csütörtökön lesz és 1 nap nekem nem elég. - Ino-chan 2 nap van még csütörtökig.-mondta el Hinata. - De ma találkozunk Narutoékal. - Akkor kérd meg,hogy jövő héten feleltessen. - Az jó ötlet Sakura. - Én már nem is merek bemenni!-állt Ino az ajtó előtt. - Nyugi csak most késtünk először, nem fog nagyon haragudni.-bizonygatta Sakura. - Be kell mennünk, nehogy igazolatlan legyen.-fonta össze a karját Hinata. - Kopogjatok be mert én nem merek. Ne légy már gyáva Ino!-rázta a fejét Sakura. A három lány a történelem ajtó előtt állt. Semelyikük se mert bekopogni mert Anko sensej nem tűri a késést az óráiról. - Akkor kopogok én.-lépet előre Hinata minden bátorságát össze szedve. - SZABAD! - Nincs jó kedvébe…. - Nekem végem! - Hinata ezt nem kellet volna mondanod, Ino már be se mer be menni. - Mondjátok azt, hogy beteg vagyok, de én itt se vagyok! - Sakura, Hinata mért viselkedik így Ino?-kérdezte Tenten aki az osztálya naplóját fogta a kezébe. A napló vastag volt, és ronda zöld színű volt. Sakuráék osztály naplója sötét kék volt az se volt valami szép, de a zöld naplónál sokkal szebb volt. - Tenten-san, semmi csak fél Anko sensejtől.-mondta Sakura. - Anko sensej nagyon szigorú ezt én is tudom. De nekem mennem kell mert Shizune sensej még azt hiszi, hogy el lógtam.-mondta Tenten elrohanva. - JÓ LENNE HA BEFÁRADNÁTOK AZ ÓRÁMRA LÁNYOK! Csapta ki Anko az ajtót. - AZONNAL ÜLJETEK A HELYETEKRE! VEGYETK ELŐ PAPÍRT MERT DOGÁT ÍRTOK! - Mi előbb biológiából most meg történelemből?-kérdezte Sakura mert nem gondolta, hogy egy nap kettőből fognak írni. - Remélem tanultál rá Ino mert ha nem akkor megbuktatlak. - Ino ne vedd annyira a szívedre, még van időd javítani.-mondta Sakura miközben a park felé sétáltak. Hinata az órájára pillantott. - Ino késésbe vagyunk a fiúk már biztos ott vannak. - HINATA ENGEM MOST EZ ÉRDEKELL A LEGKEVÉSBÉ! - Ne Hinatán vezesd le a dühödet Ino!-mondta Sakura miközben a szél bele kapott a hajába. A telefon csörgés zavarta meg őket. - Helló?-szólt bele Ino. - TE MARHA NEM SOKÁRA OTT VAGYUNK! Tette vissza Ino a táskájába a telefont. - Már látom őket.-mondta Sakura és előre szaladt. - Jó, hogy te is eljöttél Sakura-chan!-mondta Naruto aki megfogta a vállát. - Te Naruto vagy ugye, jól emlékszem?-kérdezte Sakura levéve Naruto kezét a válláról. - Talált. - Látom eljött Hinata és befutott végül Ino is.-mondta Naruto hangosan. - Naruto hol vannak a haverjaid?-kérdezte Ino mikor az egyik kezét a csípőjére tette. - Bent vannak a kávézóba, azt mondtam nekik, hogy ott várjanak. - Hinata látom már jobban vagy, ígérd meg, hogy nem fogsz többet elájulni.-karolta át Hinatát Naruto. Mikor Naruto át karolta Hinatát még rá is kacsintott. Hinata rák vörös lett. - Ö….persze…- habogta Hinata. - Na menjünk lányok! Sakurának és Inonak kellet megtámasztaniuk Hinatát amikor Naruto levette a kezét róla. - Azt nem is mondtátok nekem, hogy elájult.-mondta szemre hányóan Sakura. - Ki ment a fejemből….ezért el felejtettem el mesélni neked-mondta Ino. - Srácok ők itt Sakura,Hinata és Ino róluk beszéltem nektek. A kávézó, kávé színű volt és hatalmas betűkel rá volt írva CAFÉ KAVÁZÓ. Öt fiú ölt egy asztal körül. De, be lehetett látni a benti részébe is. - Na lányok jobbról-balra. Ő itt Kiba mutatott egy rövid, barna hajú fekete dzsekis fiúra, és Akamaru. - Ki?-kérdezte egyszerre a 3 lány. VAV, VAV.-ült fel egy nagy fehér kutya. - MÉG NEM LÁTTAM EKKORA KUTYÁT.-hajolt le egy kicsit Sakura és megsimogatta Akamarut. Nagyon aranyos! - Sakura én inkább nem simogatom meg.-lépet egyet hátra Ino mert félt Akamarutól. - Ne félj Ino te is láthatod, hogy barátságos.-mosolygott Hinata. - Bizony nem kell félned Ino Akamarutól.-biztatta Kiba. - Khm. Akkor aki Kiba mellet ül az aki majdnem el alszik ő Shikamaru. Shikamaru egy nagy ásítás közepette köszönt. Shikamaru egy hosszabb fekete hajú srác volt aki felkötötte a haját. - Ő meg, aki éppen eszik Shikamaru legjobb barátja Chouji. Chouji egy kövér hosszú barna hajó fiú volt. - Még egy csokitorta szeletett! - Chouji még el fogod rontani a hasad.-figyelmeztette Shikamaru barátját. - Ha, ha, ha ne kell félned Shikamaru még nem ettem annyit. - Az a szemüveges furcsa fazon meg Shino. Shino egy fekete rövid hajú srác volt zöld kabátba ült és a kapucni a fején volt. - Ja, ő meg Sai. Ino azonnal Sai felé nézet és azonnal oda rohant Saihoz. Sai mellett még volt egy szék ahová Ino leült és szorosan Sai mellé húzta a széket. Az iskolai egyenruhájának a fehér blúzán ki gombolta az első négy gombot.A fiúk össze néztek. Ino addig gombolta le a blúzát ameddig a melltartója ki nem látszott. - Szia Yamanaka Ino vagyok. - Ino ez már túlzás.-gondolta magába Sakura. - Most, hogy mindenki ismeri egymást, akkor rendeljünk!-ült le Naruto barátai közé. - A lányoknak is szorítsunk helyet.-kiabálta Kiba. Már mindenki rendelt és beszélgetni kezdtek. Sakura nem hitte, hogy a fiúkkal is ilyen jól lehet beszélgetni. Eddig azt hitte, hogy mindegyik pasi csak „azt” a dolgot akarja. De kellemesen csalódott Naruto barátaiba. Rendesek voltak és látszott rajtuk, hogy érdekli őket amit ő meg a barátnői mondanak nekik. Meg Sakura is figyelte, hogy a fiúk mit mondanak neki. - Valóban Shikamaru, te egy olyan lánnyal jársz aki messzebb lakik.-csodálkozott el Sakura mikor bele kortyolt a kávéjába. Sakura nem szeretete nagyon a kávét, de Ino rábeszélte, hogy igyon egy kávét. - Igen, de folyton tartjuk a kapcsolatot meg gyakran találkozunk. - Ti mind osztálytársak vagytok?-kérdezte Hinata aki narancslevet iszogatott, mert ő se nagyon szerette a kávét. Ino meg Hinatát nem tudta rábeszélni hiába akarta. - Igen mind egy osztályba járunk, és össze haverkodtunk, persze Naruto barátkozott velünk külön-külön és így mi is össze haverkodtunk.-mondta Kiba Hinatának. - Sai te tényleg festesz, meg rajzolsz? Ez elképesztő, biztos nagyon tehetséges vagy.-áradozott Ino. - He,he,he kösz, hogy így gondolod Ino.-mondta szerényen Sai. - Ti nem suliból jöttetek? - Nem, mért kérdezed Sakura?-kérdezte Shikamaru. - Mert mi onnan jöttünk, ti meg már utcai ruhába vártatok nem pedig egyenruhába. - Nekünk elmaradt az utolsó két óránk,így csak 4 óránk volt.-válaszolt Chouji nyált csorgatva mikor a sütijét kezdte volna enni. - Ne egyél annyit már,így is elég kövé…. Ino nem tudta folytatni mert Sai befogta a száját. - Mit mondod az a szőke lány?!-kérdezte Chouji gyanúsan. - He, he, he semmit ne is törődj vele.-mondta Naruto aki félre nyelt mert azt hitte Chouji meghallotta és Hinata ütögette meg a hátát. - Ino ez a szó tabu.-zárta le egyszerűen Shikamaru. - Mért tabu az a szó?-kérdezte Sakura. - Mert nem marad éppen ez a kávézó ha meghallja.-mondta Shino. Mikor Sai levette a ke

Oldal: Mindennapi Bonyodalmak by:Hikarisan
---SasuSaku--- - © 2008 - 2025 - xfanfictionsx.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat